2008. március 14-én, 9 óra 54 perckor Budapestre érkezett Gyima, a szentpétervári mamutbébi-múmia. A Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállításának sztárja 40 ezer éves. A kiállítás a napjainkban is tartó legutolsó jégkorszakot, annak kialakulási okait, élővilágát, a klímaváltozásokat és az ember természet és környezetátalakító szerepét mutatja be. Egy Jégkorszakról szóló kiállítás mamut nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért érkezett Gyima előző kiállítási helyszínéről, Koreából repülőn Bécsbe, onnan pedig kamionon Budapestre.

A lelet különlegessége abban rejlik, hogy szőröstől-bőröstől megőrződött.

Gyimát 1977-ben találták meg Szibériában. Konzerválása után a Szentpétervári Zoológiai Intézetbe került tudományos vizsgálatra.

A kiállításban speciális vitrinben, szigorú körülmények között őrzik majd Gyimát: - a hőmérséklet nem lehet magasabb 24 Celsius foknál - a fényerősség 50 luxnál (ez azt jelenti, hogy a környezetében sem lehet 150 luxnál erősebb fény) - a páratartalmat folyamatosan 50-60%-on kell tartani, nehogy a kiszáradás következtében megrepedjen a múmia.

Kevés ember van a világon, aki megérintheti Gyimát. A lelet kicsomagolásánál és a kiállításba való behelyezésénél éppen ezért a Szentpétervári Intézet munkatársa (Andrej Bublicsek) és igazgatója (Oleg Pugacsov) végzik majd a kényes műveletet, melyre csak a megnyitó előtti pillanatokban kerül sor. Andrej a kiállítás ideje alatt el sem mozdul majd a kis mamut mellől.

1980 óta Gyimát az USA-ban, Japánban, Németországban, Franciaországban, Finnországban és Koreában láthatta a nagyközönség. Magyarországon 2008. április 2 és június 8-a között tekinteheti meg a nagyközönség. A Jégkorszak című kiállítás 2008. április 2 és november 17. között várja az érdeklődőket. Bár Gyima hamarabb világkörüli útra indul, melynek következő állomása Spanyolország lesz, tudományosan hiteles rekonstrukcióját a kiállítás végéig láthatja a nagyközönség.

A világon megtalált mamut-múmia leletek rendkívül fontosak a tudósok számára. Rajtuk olyan részletekbe menő vizsgálatok is elvégezhetők (pl. DNS vizsgálatok), melyek pontos képet adnak az akkori élővilágról, a klíma változásairól. Ezek az eredmények a ma zajló globális klímaváltozások megértésében is segítenek. A mamut az emberi tevékenység első áldozatai közé tartozik. Kihalásában nagy szerepet játszott a vadászata.